Valóban javítható a közérzetünk egy képernyőn keresztül?

Valóban javítható a közérzetünk egy képernyőn keresztül?

Valóban javítható a közérzetünk egy képernyőn keresztül?

Egy év telt el azóta, hogy a pandémia drámai módon változtatta meg az életünket. A Zoom celláiba kerültek át a munkahelyek, az iskolai feladatok, a szórakozás – bár már korábban is egyre inkább az online tér felé tereltek a különböző trendek. Énidő? Nos, az is képernyőkre váltott, mivel kedvenc jógastúdióink és oktatóink is virtuális valóságba léptek át.

De vajon javíthatunk-e a közérzetetünkön egy képernyőn keresztül – aminek bámulása eleve egy idő után nemcsak fárasztó, de nyomasztó is? És mégis, a „wellness” melyik verzióját hajszoljuk?

Ez az egyik téma, amelyet a közelmúltban, a New York Times-ban megjelent, „The Rise of the Wellness App” című cikk is boncolgat, vizsgálva a amerikai céges wellness-programok 2019 óta tartó népszerűségének felefelé ívelését és az egészségügyi rendszer egyenlőtlenségeit, amelyekre a COVID-19 csak még jobban rávilágított (az amerikaiak 60%-a az egészségbiztosítását a munkáltatójától kapja).

A vállalati wellnessprogramokban részt vevő alkalmazottak nemcsak a munkájukkal kapcsolatosan érzik elégedettlebbeknek, de boldogabbnak is vallják magukat; ám ugyanannyi, ha nem több kutatás létezik arra nézve, hogy okostelefonunk megnövekedett használata hozzájárul a fejfájáshoz, a rossz testtartáshoz, a fáradtsághoz, a depresszióhoz és a szorongáshoz”

– írja az NYT munkatársa, Jenna Wortham.

A világjárvány előtt a nagy cégek bónuszként spa-kezeléseket, irodai szépészeti szolgáltatásokat, ingyenes snacket, masszázsokat és sportolási lehetőségeket kínáltak az alkalmazottaknak. Tavaly márciusban ez a kínálat átalakult: ingyenes otthoni irodai felszerelések, gyermekfelügyelet, ingyenes háziállat-gondozás, digitális személyi edzők, professzionális coaching, telemedicina, és meditációs alkalmazások vásárlásához is forrást biztosítottak. A vállalatok által évente egészségügyi jellegű kiadásokra fordított teljes összeg milliárdos nagyságrendű, dollárban is. 2020-ban a jóléti programok átlagos költségvetése cégenként- a szokásos egészségügyi költségeken felül – 2019-hez képest 40 százalékkal, 4,9 millió dollárra nőtt.

„A wellness, ahogyan a mi kultúránk szereti megfogalmazni, a produktivitás és az önfejlesztés szinonimájává vált. Ugyanakkor a wellness nem tölthető le csak úgy a netről és nem instant fogyasztható valami…”

Mit gondolnak erről egy jógamagazin szerkesztői?

A cikk jógás körökben is gondolatokat ébresztett. A Yoga Journal vezető szerkesztője, Tamara Jeffries rámutatott arra, hogy a a wellness tágabb értelmezésben kb. olyan, „mint a megfoghatatlan utópia, az enni-imádkozni-szeretni állapot, amelyhez a legtöbben nem tudunk könnyen hozzáférni”, szemben azzal, hogyan határozhatja meg ezt a vállalati kultúra:

“wellness-állapotban” a dolgozó képes magából többet kihozni, többet teljesíteni. Elismervén azt, hogy „az önfejlesztés, ön-optimalizálás mind a kulturális, mind a vállalati meghatározásban ott van”.

Minek kell együtt állnia, hogy a “jól vagy?” kérdésre a válasz igen legyen? Legtöbben valószínűleg az általános egészséget, a kipihentséget és a feszültségmentességet említenék.

Ám ez érdekes kérdés, mert amit természetesnek veszünk – egészség, tele hűtő- valaki más listáján lehet, hogy egész máshol van. Hozzátehetjük talán ezeket is: kapcsolat önmagammal, szeretteinkkel és a természettel.

A pandémiás fáradtság miként változtatott lényegében sokunkat kiüresedett, macinacis lényekké, amelyek egyik képernyőről a másikra ugrálnak. Hol a határ? Segíthet-e valóban a technológia az alapvető egészség, a pihenés és a szociális kapcsolattartás előmozdításában, miközben elidegenít a valódi örömöktől?

“A buddhizmus azt tanítja, hogy nincsenek gyors megoldások, és az olyan alkalmazások, mint a Calm, inkább tudnak relaxszolgáltatásokat reklámozni – és profitálni ebből -, mint amennyit valójában nyújtani tudnak”

– írta a NYT cikkben Wortham.

Ám sokan használunk meditációs alkalmazásokat, ezek légenyében hasznosnak, és könnyen elérhetőek, amikor a legnagyobb szükségünk van rájuk.

Ha a munkáltató ingyenes hozzáférést kínál az ilyen alkalmazásokhoz, akkor nem árthat élni ezekkel. Mint az idézett cikk írja, az ilyen programokban részt vevő alkalmazottak boldogabbak és elégedettebbek a munkájukkal.

kép: freepik.com

Wortham szerint itt van a kutya elásva:


„A vállalati wellness-stratégiák, ahogy a wellness-kultúra is ugyanabból a szempontból problémás: egyenlőségjelet tesz a gondoskodás és egy Wi-Fi-vel összekapcsolt kerékpár közé, ahelyett, hogy megtalálná a közös munka platformját és új egészségügyi és gondoskodási modelleket dolgoznának ki, amelyek automatikusan nem úgy határoznák meg az ember értékét, hogy mekkora a teljesítőképességünk. Sokunk számára a munka nem egyenlő a szabadsággal, sőt az elégedettséggel sem: csupán ez nem szabhatná meg, mennyire érezzük magunkat jól a bőrünkben.

Forrás: yogajournal.com

Kiemelt kép: Music photo created by freepik – www.freepik.com

Olvasnál még? 

Ha tetszett a cikk, kövess a facebookon is, ahol akár naponta találkozhatunk, olvasni-, nézni-nézegetni-, hallgatnivalót gyűjtök össze nemcsak jógáról, hanem mozgásról, egészségről, külső-belső szépségről – csak természetesen!

facebook.com/yogapopblog

Facebook Comments