Így jógáztunk együtt császárral szült anyákkal 10 napon keresztül

Így jógáztunk együtt császárral szült anyákkal 10 napon keresztül

Így jógáztunk együtt császárral szült anyákkal 10 napon keresztül

Császármetszés. Nem mindenkinek ugyanaz jut eszébe, mikor ezt hallja. Van, aki retteg tőle, van aki épp feldolgozza, van, aki tudatosan készül rá, mert nincs más opció, és van, aki csak így tudja elképzelni, hogy gyermeket hozzon a világra. És vannak ők, akik épp a felépülésükön dolgoznak a sétagaloppnak cseppet sem számító hasi műtét után.

Egy ilyen facebook-csoportba hívott meg a Császárvonal app megálmodója, Kiss Verus, maga is háromszoros császárral szült édesanya, hogy legyek velük jógaoktatóként 10 napon keresztül, és vezessem végig a mozgáshoz épp visszatérő, fizikaileg-lelkileg regenerálódó anyukákat egy jógás kihíváson.

A jóga gyógyít, fizikális és mentális értelemben is, visszavezet valódi önvalónkhoz, megtart, kapaszkodót nyújt a nehéz helyzetekben. És mivel már jócskán benne voltunk az adventben, adta magát, hogy egy ünnepre hangoló, nemcsak anyagi szinten ható gyakorlás sort készítsek elő.

Egy előre felépített ívet képzeltem el a 10 napnak, amelybe nemcsak mozgásos videókat tettem.

A kihívás abból állt, hogy két héten keresztül minden délelőtt posztoltam egy előre felvett, kb. 10-15 perces jógavideót, mindig valamilyen fókuszzal: volt többek között lecsendesítő, nyak-váll átmozgató, napindító- vagy épp női jóga, a két hetes programot pedig egy vezetett relaxációval zártuk. A résztvevők pedig kommentben mondták el, mi esett jól az ászanákból-gyakorlatokból aznap vagy mi volt az, ami nehézséget jelentett.

 

Jógaoktatónak lenni nagyon hálás feladat – de nem volt könnyű dolgom. Bár magaménak érzem az online teret, eddig én nemigen videóztam, így nekem is erősen ki kellett lépni a komfortzónámból. Éreztem a várakozást, a kíváncsiságot a résztvevbők részéről, de nagyon nehéz úgy átadni valamit a neten keresztül, hogy nincs real time visszacsatolás, előre kell rögzítenem az anyagokat, és csak a csoportban kiposztolt videók alatti kommentekből tudok utólag tapasztalatot, információt gyűjteni, esetleg változtatni, javítani valamin. Szóval nemcsak nekik volt kihívás, de nekem is 🙂 Volt, hogy a tervezetthez képest csak később tudtam posztolni az aznapi gyakorlatsort, mert a technika, az inetrenetszolgáltatóm vagy épp a telefonom szórakozott velem, vagy az én gyerekem nem volt hajlandó egy szemhunyásnyit sem aludni (gyakran alvásidőben “forgattam”).

Az én nehézségeimen túl azonban inkább a résztvevőkre igyekeztem koncentrálni, és ami a legjobban meglepett, hogy nem a fizikailag igénybe vevő gyakorlatok okoztak nehézséget, hanem az a napi feladat, hogy

legyél kedves magaddal!

Ez egy kis meditációs gyakorlat volt, amihez egy régebbi posztból (IDE KATTINTVA ELÉRHETŐ) adtam segítséget. Megkönnyeztem, mikor láttam az aznapi kommenteket:

 

“Ez volt a héten nekem a legnehezebb feladat.”

“…már lélekben készültem egy újabb gyakorlatra, ami próbára tesz. De ez egy sokkal nagyobb és nehezebb (talán a legnehezebb) tennivaló. Igyekszem azért veregetni a saját vállam: mikor a Kicsivel és Picivel van egy kellemes sétánk hiszti nélkül; mikor elengedem egy kicsit a háztartást és pihenek egyet a gyerkőcökkel összebújva. De mindezek mellett a párom az, akit állandóan kérdezek, hogy tényleg jó, ahogy csinálom… Köszönöm!”

“Nem könnyű feladat, amit mára adtál…”

“…nehéz belesüllyedni ebbe a mantrába, igen, a szenvedés az élet velejárója de önző vagyok és azt gondolom miért nekem kell szenvedni pedig nem csak én szenvedek tudom…..De nehéz tudatosítani. És szeretni és elfogadni magam a legnehezebb, sosem ment igazán. De ezt bele fogom építeni a mindennapokba és gyakorolni fogom!”

“Számomra ez egy nagyon nehéz gyakorlat. Sokszor vagyok túl kemény magammal, sokat várok el. Igyekszem ezen lazítani. Köszönöm!”

“Megpróbálom alakítani még a saját mantrámat, hogy igazán el tudjam fogadni. Befelé figyelni már legalább könnyebb egy kicsivel. Köszönöm ezt az ajándékot! Igyekszem jobban törődni magammal, mert én is megérdemlem.”

Az anyaságban rengetegszer bizonytalankodunk, jól csináljuk-e, elég jó szülők vagyunk-e, főleg a kezdeti időkben nagyon sok a kérdőjel. Plusz a császár, a hasi szülés sokaknak önmarcang, feldolgozásra váró trauma, letenni való teher. 

kép: Brett Jordan – Unsplash

Nem állítom, hogy a jóga, a meditáció, vagy meditációs gyakorlatok az egyetlen és üdvözítő út, és nem is mindenkinek, mindenáron. Egy lehetőség, vagy éppen kiegészítő eszköz épülni, feldolgozni, elengedni. Úgy érzem, akik csatlakoztak most ehhez a kihíváshoz, tettek egy nagy lépést efelé. Hálás vagyok, hogy részese lehettem. 

kiemelt kép:  www.freepik.com

Olvasnál még? 

Ha tetszett a poszt, kövess a facebookon isahol akár naponta találkozhatunk, olvasni-, nézni-nézegetni-, hallgatnivalót gyűjtök össze nemcsak jógáról, hanem mozgásról, egészségről, külső-belső szépségről – csak természetesen!

www.facebook.com/yogapopblog

Vagy csatlakozz a zárt jógás facebook csoportomhoz itt, hogy elsőként értesülhess jógás eseményekről: 

csajos jóga-jógás csajok

 

Facebook Comments Box