Szeret, nem szeret, jógi, nem jógi – mi van, ha a partnerünk nincs oda a jógáért?

Szeret, nem szeret, jógi, nem jógi – mi van, ha a partnerünk nincs oda a jógáért?

Szeret, nem szeret, jógi, nem jógi – mi van, ha a partnerünk nincs oda a jógáért?

 

Megmondom őszintén, kezd visszatérni a hitem a hazai jógás társadalomban – pedig néhányszor már kirohantam bizonyos jelenségek ellen ezen a felületen is (lásd korábbi írásaimat ITT és ITT), de most megkövetem a kedves oktatótársakat. A minap ugyanis egy felhívást tettem közzé az egyik oktatói facebook csoportban, ahol olyan jógaoktatókat szerettem volna kérdezni kicsit a párkapcsolatukról, ahol a partner nem jógázik, vagy kevés érdeklődést mutat ebbe az irányba. Szinte egy óra alatt összejött a kellő számú “riportalany”, és nagyon lelkiismeretesen, teljesen megnyílva  meséltek mélyebb érzéseikről is ezzel kapcsolatban. 

Vajon egy jóginak csak jógi párja lehet?
Ez az a kérdés, ami igazán foglalkoztat, és hogy működhet-e egy kapcsolat akkor is, ha nem mindketten spirituális beállítottságúak, vagy a partner nem igazán jóga-fan. A válaszokból számomra kiderült, hogy nem lehet ezt ennyire leegyszerűsíteni, mindjárt az elején egy érdekes kérdés merült fel Panni, egy budapesti stúdió alapítója részéről (ami ugye örök kérdés):

“Bár Marci, a párom nem gyakorol effektive ászanát és csak néha meditál – szóval a látványos jógaelemekből egy sem sajátja, de hasonló utat jár be, mint én. Most akkor jógázik, vagy nem? Egyáltalán mi a jóga? 🙂” 
Panni úgy véli, az értékrendnek hasonlónak kell lennie, hogy lehessen közös alapokra építkezni. Az, hogy ezen felül az egyik introvertált, a másik extrovertált, az egyik olvas, a másik meg filmet néz, még izgalmassá teheti a kapcsolatot. Örül annak, hogy megvan a saját útjuk mindkettőjüknek, ami néha ilyen téren persze keresztezi egymást, de mégis saját. 

Egy másik interjúalanyom, a jógaterápiával foglalkozó Móni szerint a  jóga egy, de sokféle úton lehet járni. Amikor megismerkedett a szerelmével, ő már jógázott, a partnere nem. Móninak  a jóga segít, a párjának meg más. És hogy szeretné-e, hogy a másik is érdeklődjön jobban a jóga, a jógikus életmód iránt? Móni szerint ha valaki belső indíttatást érez, ha felmerülnek benne kérdések, akkor úgyis el fog kezdeni érdeklődni, keresni:
“a válaszok mindenkiben ott vannak, ezért célszerű befelé indulni. Azt szeretném, hogy amit én élek és tapasztalok a jóga által, azt tovább tudjam áramoltatni.”
Úgy gondolja, bármilyen kapcsolatban, tehát egy párkapcsolatban is a felek hatnak egymásra. Tükörként reflektál a másik fél, és rajtunk múlik, hogy ebben a tükörben mit látunk meg önmagunkból… Bármi váltja is ki, a fejlődés előre visz.  

Az egyelőre még irodai munkája mellett jógát oktató Eszter számára nagyon fontos az, hogy párja támogatását élvezi a jógás dolgaiban, még akkor is, ha ő nem aktív ezen a területen. Megkapja tőle a teret a gyakorlásra, mantrázásra, meditációra. Némely időszak nehezebb, mert az oktatói tanfolyamok, továbbképzések, óratartás a közös időből vesz el, de ez hosszabb távon és a későbbiekben megtérül. Úgy véli, ha ő a jóga eszközeivel magán dolgozik és rendben tartja magát minden szinten, más minőségben tud jelen lenni a kapcsolatukban is. És mi még a pozitívum abban, hogy különböző utakon járnak? Eszter hisz abban, hogy egymás más jellegű gondolatai mindig adnak valami újat a beszélgetéseikhez, ha mindig ugyanazokat gondolnák és csinálnák, akkor nehezebb lenne témát találni. 

A kép illusztráció (forrás: Unsplash)

 

Bár a soproni jógastúdió tulajdonos Erika nem tudja elképzelni, hogy a férje egyszer csak úgy ébred egy reggel, hogy nyomjanak le együtt 108 napüdvözletet, mégis ő az, aki a legnagyobb segítsége a jógás vállalkozásában: ha kell, akkor öltözőt épít a stúdiójában, ha kell, akkor fényképez a jógarendezvényeken, ha kell, akkor – igaz, változó türelemmel – képeket készít róla a weboldalához. A jógás tanítványai is jól ismerik őt, mert minden különleges eseményen ott van, és segít, ahol tud. Az életmódjukat is nagyban befolyásolja a jóga és a jógikus attitűd. A férje még szokott húst enni, de egyre ritkábban, és vígan megeszi, sőt szereti a zöldséges ételeket. Az egyszerű életmód, a nem felhalmozás régóta az életük része, úgyhogy hiába nem végez jelenleg ászanagyakorlást, azért sok minden így is “átmegy”, ezért az otthoni légkörükre is a harmónia a jellemző. 

A kétgyermekes édesanya, Enikő férje talán ennél is tovább ment: mikor a magát álmodozó, türelmetlen nőnek tartó Enikő a jógaoktatói vizsgájára készült, kétségei ellenére párját is be tudta vonni a felkészülésbe. Nagyjából tisztában volt vele, férje miként fog vélekedni a “felkérésről”: a gépészmérnök számára, aki mindennek utánanéz, mindenben keresi a logikát, precíz és reális, az olyan mondatok, hogy “lazulj el, lélegezz puhán, figyelj befelé….”, majdhogynem ismeretlenek. Mégis igent mondott a relaxáció gyakorlásra is, leült a nappali közepére és szó nélkül tette a dolgát, figyelt felesége szavaira. És hogy azóta milyen a hozzáállása Enikő oktatói karrierjéhez?
“Támogat. Megkérdeztem, miért. A válasz: hogy boldognak lássalak…”.
Hát kell ennél több?

A kép illusztráció (forrás: Unsplash)

 

A fizikai gyakorlás hasznára a Zendoin jógát oktató Mártinak sikerült ráébreszteni a férjét, aki az általa szervezett jógatáborba is elment. Inspirálóan hat rá a férje hozzáállása,  úgy érzi mindenképpen fejleszti, a kíváncsisága lelkesíti. Azt is bevallotta, ha egyik nap kimaradna a reggeli gyakorlás valamiért, és a férje  elmondja, hogy ő bizony már jógázott, az inspirálja igazán: ha ő megtette, Márti jógaoktatóként nehogy már ne! És hogy mit gondol az ellentétek vonzásáról? Egy nagyon szép gondolattal felelt: 
“vonzhat ugyan az ellentétem, de valahogy az egyformaság adja a kapaszkodókat, az alapot. És itt megint belép a különbözőség: mert kiegészíthet, másik nézőpontot adhat – és ehhez az elfogadáshoz kapu az egyformaság.”

Az asztrológiában is jártas hatha oktató János nem bízta a véletlenre: barátnőjével az első személyes találkozásukat  a saját jógaworkshopjára szervezte. Az volt a célja, hogy a lány lássa, tapasztalja meg munka közben. A jógás útja – és így a munkája is – a partnere élete része is lett. Bár a kedvese jógával nem sokat találkozott előtte, de most már jár János óráira is, aki ennek persze örül, de úgy érzi, nincs benne olyan késztetés, hogy a barátnője is ugyanazt szeresse:
“Ő ő, én meg én vagyok. Én megyek, amerre vezet az utam, és ő pedig, ha szeretne és érdekli ez a világ, akkor jön és jöhet velem. Persze segítem, ha kéri, és támogatom abban amit szeretne, de nem várom el, hogy annál jobban érdeklődjön, mint amennyire saját belső késztetései viszik.”
Úgy érzi, hogy bár elfogadó és támogató a partnere, a személyisége spirituális részét egyáltalán nem érti. 
Ez annyiból nehezíti a kapcsolatot, hogy énje egy részét, ami nem (e)világi, nem nagyon tudja megosztani vele. János alapból hisz az ellentétek vonzásában, de hogy ez hosszú távon működhet-e, állítása szerint jelenleg tesztelés alatt van…

kép: Louis Hansel – Unsplash
 
kiemelt kép:  Lior Shapira – Unsplash

 

Olvasnál még? 

Ha tetszett a poszt, kövess a facebookon isahol akár naponta találkozhatunk, olvasni-, nézni-nézegetni-, hallgatnivalót gyűjtök össze nemcsak jógáról, hanem mozgásról, egészségről, külső-belső szépségről – csak természetesen!

www.facebook.com/yogapopblog

Vagy csatlakozz a zárt jógás facebook csoportomhoz itt, hogy elsőként értesülhess jógás eseményekről: 

csajos jóga-jógás csajok

Facebook Comments Box