Nem akrobata

Nem akrobata

Nem akrobata

Mostanában több jógás fórumon olvasok arról, hogy mitől lesz egy jógaoktató (hiteles, népszerű, mi teszi szakmailag igazán felkészültté)? Azt gondolom, nyilván nem lehet egyenlőségjelet tenni az előbbi fogalmak közé, és nem is jár mindig pl. a hitelesség és a népszerűség kéz a kézben, és egy 500 órás jógaoktató képzés elvégzése sem jelenti mindig a szakmai felkészültség garanciáját.

Mint sokan mások, én is gyakran elbizonytalanodtam egy-egy, a fizikai törvényeknek szinte ellentmondó jógás videót látva, hogy vajon én elég jó vagyok-e? Hiszen valószínűleg sohasem fogom tudni ezt a sorozatot végigcsinálni! Bár képeztem magam, és sokat fejlődtem is, azért még mindig vannak céljaim, és törekszem a tökéletességre, vannak álom-ászanáim, amiket valószínűleg még évekig fogok csiszolgatni. Én itt tartok az utamon. Van ami nagyon jól megy, és van, amin még dolgozom, és úgy gondolom, tisztában vagyok vele, hogy hol tartok. Mindemellett emberekkel dolgozunk, akikre figyelnünk kell, akik nem feltétlenül azért jönnek be egy órára, hogy megmutathassa nekik az oktató, mi mindenre képes  (pl. hány percig tud kézenállni). És szerintem ez az egyik legfontosabb: ne képzeljük magunkat olyasvalakinek, aki nem vagyunk. Persze idáig eljutni azért nem volt könnyű 🙂

instructor_helping_student

“Önmagunknak lenni annyit tesz, mint tudni, kik vagyunk. És én jógaoktató vagyok. Nem akrobata.”

Ezt a nagyon elgondolkodtató mondatot olvastam nemrégiben egy cikkben, Sarah Ezrin jógaoktató tollából, aki szintén arról számol be, hogy kétségek gyötörték, vajon tényleg elég jó-e az oktatáshoz, annak ellenére, hogy nem tud pl. több percig kézenállni. Én azt gondolom, hogy a legtöbben, akik a jógaoktatással foglalkoznak, keresztülmennek ezen. Az írás arra is rámutat, hogy a jóga sokféle ember számára sokféle jelentéssel is bírhat, sokféle céllal is gyakorolhatják, de e legfontosabb mindezek közül az elme lecsendesítése. És hogy ezt hogyan érhetjük el? Valaki talán a többperces kézenállással, más pedig egy párnán ülve is eljuthat a vágyott állapotba. Hát nem csodálatos, hogy ennyiféle mód és lehetőség közül választhatunk?

“Ha állandóan összehasonlítgatjuk magunkat másokkal, a saját lehetőségeinket szűkítjük le. Valaki más képére formálódni – ez csak korlátozni fog, mert a paraméterek adottak ugye. Légy hát önmagad, és a lehetőségek határtalanok lesznek. Bármit elérhetünk, amit csak akarunk, ez nem mese, csak a választáson múlik, hogyan akarjuk látni a világot. Csak azt veszed észre, ami hiányzik, ami korlátoz? Vagy meglátod a lehetőségek végtelenségét? Engedd, hogy mások inspiráljanak! Nem számít, ők milyen tehetségesek vagy sikeresek, ők sosem lesznek TE. ” (Sarah Ezrin)

Az, hogy kinek-kinek milyen a jó oktató, sokszor egyéni ízlés kérdése. Hogy ki lesz népszerű, nos, az sokszor a marketingen, önmenedzselésen is múlik. A felkészültséget csak úgy tudjuk biztosítani, hogy folyamatosan képezzük magunkat, akár további tanfolyamokon, akár saját magunk mélyebb megismerésével.
Abban biztos vagyok, hogy csak olyan órákat szabad vezetni, amelyben abszolút komfortosan és magabiztosan mozgunk, és nyilván a vizuális szemléltetés mellett a segítés, az igazítás sem lehet mellékes.

Egyébként pedig nagyon szeretek a a fizikai törvényeknek szinte ellentmondó jógás videókat nézni. Mert lenyűgöznek, inspirálnak, és mert tanulok belőlük.

Olvasnál még?  Ha tetszett a cikk, kövess a facebookon is, ahol akár naponta találkozhatunk, olvasni-, nézni-nézegetni-, hallgatnivalót gyűjtök össze nemcsak jógáról, hanem mozgásról, egészségről, külső-belső szépségről – csak természetesen!https://www.facebook.com/yogapopblog
A képeket a google képkeresőjéből válogattam. 
Facebook Comments Box