Kell-e a tükör?

Kell-e a tükör?

Kell-e a tükör?

Banális kérdés, ugye? Persze mi, nők azonnal rávágjuk, hogy igen, persze, feltétlenül! A mindennapi életünk része, segít, hogy mindig ápoltak legyünk. De mi a helyzet a mozgással?
 
A fitnesztermekben olyan magától értetődő, hiszen a csoportos  órákon figyeljük az oktatót elölről-hátulról, meg aztán magunkat is, hogy helyesen kivitelezzük a gyakorlatokat, nézegetjük a vadiúj edzőszettünket…a jógával kapcsolatban azonban kicsit más állásponton vagyok, már ami a tükröt illeti. Itt sokkal több a szóban elhangzó instrukció, nem vagyunk annyira az oktató általi prezentálásra utalva. A befelé figyeléssel pedig könnyebben “meghalljuk”, megérezzük testünk jelzéseit, és tudatosabban is reagálunk, emellett a rendszeres gyakorlás hozzásegít ahhoz, hogy egy-egy pózba, ászanába valóban bele tudjunk lazulni. Ezért hangzik el sokszor az órákon, hogy “legyél benne a gyakorlásodban”, legyél jelen.
 
Természetesen léteznek olyan jógairányzatok, óratípusok, ahol a tükrös terem alap, de a testtudat fejlődése szerintem inkább belülről indul meg. Arról nem is beszélve, hogy ha folyamatosan magunkat nézzük a tükörben, az “eltávolít” a csoporttól, így rögtön értelmét is veszti a közösségben végzett gyakorlás. 
 
Mindemellett azért időnként fontosnak tartom, hogy legyen valami vizuális visszajelzésünk is a gyakorlásunkról, fejlődésünkről. A tükörben valahogy mégsem mindig azt látjuk, amit szeretnénk, többek között sokszor a saját túlfejlett önkritikánk miatt is 🙂 Ti hogyan szerettek jógázni, tükörrel vagy anélkül? Írjátok meg bátran kommentben!
 
 
Facebook Comments Box